Túl vagyunk a 2010 évi önkormányzati választáson is. Sokféle aspektusból lehet az eseményt értékelni, elemezni. Én a részvételi arány és a demokrácia viszonyával foglalkoznék kicsit.
Az új okostojások az önkormányzati választás rendszerét módosították. Ennek eredménye, hogy gyakorlatilag nincs érvényességi küszöb, azaz ha valaki egyetlen érvényes szavazatot kap és nincs más induló mellette, akkor megválasztatik a jelölt.
A másik oldalról a „demokrácia” jelentése a „nép uralma”. Kérdés, hogy valójában ez mit is jelent?
A választóképes lakosság körének több lépésben történt kiterjesztése ma már azt jelenti, hogy 18 éves kor fölött gyakorlatilag mindenki kapott választójogot. Számszerűen a nép uralmát Magyarországon jelenleg kb. 8.186.000 ember testesíti meg. Elméletben.
Elméletben a demokrácia egyik alapvetése a többségi elv, azaz a nép többségének támogatását élvező vélemény kerül megvalósításra. Nyilván a többségi elv elhatalmasodása ellenében modern demokráciák önkorlátozzák ezt, pl. a fékek-ellensúlyok rendszerével, az alkotmánnyal, jogszabályokkal, stb.
A 2010-es önkormányzati választások gyakorlatában azonban felmerült bennem a kérdés, amikor a választásra jogosultak 53,36 %, azaz több mint fele nem szavazott:
- bármilyen kevés számú szavazat képes fenntartani a demokráciát?
- bármilyen kevés számú szavazat képes legitimálni egy döntést?
Laszt kommentz