A minap a Kedves Vezető azt nyilatkozta (eredeti), hogy négy helyről lehet sok pénzt elvéve spórolni: nyugdíjkiadások, munkanélküli járadékok, tömegközlekedés támogatása, gyógyszertámogatás.

Akkor nézzük sorjában a tételeket.

Nyugdíjkiadások

Két elemből áll a nagy ötlet, azaz nem mehet senki korhatár előtt nyugdíjba illetve a rokkantnyuggerek számát fogják csökkenteni (a módszer: valahogy... nincs részletezve) azzal a megkötéssel, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed a nyugdíjjárulékokból, aminek eléréséhez az öregségi nyugdíjak folyósításán kívül minden más nyugdíjat egy másik alapból fog finanszírozni.

Mindkét ötlet jogos, de sajnos abból az irányból közelít, hogy a nyugdíjrendszer problémáját gyorsan és a nyugdíjrendszeren belül meg lehet oldani. Sajnos nem lehet. A nyugdíjrendszer alapproblémája az, hogy kevés a járulékfizető. Ezt a helyzetet a magánnyugdíj-pénztári harmadik pillér lett volna hivatott bizonyos léptékig (kb. 25 %) kompenzálni az öngondoskodással, amit épp most számolnak föl. A felosztó-kirovó rendszerben az aktív keresők és a nyuggerek között némi állami közvetítéssel, de szinte direkt kapcsolat van. Ha kevés a befizető, akkor bizony hiány keletkezik a kifizetések oldalán, amit az állam más bevételekből vagy hitelből kénytelen finanszírozni. A munkahelyek számának bővülése nélkül a fenti két ötlet semmit nem fog segíteni, mert ha azonos mennyiségű munkahely marad, de nem mehetnek nyugdíjba az emberek (mindegy, hogy öregségi vagy rokkant), akkor nem történik más, mint a munkahelyekért versengő(?) munkanélküliek relatív száma fog növekedni. Az meg csak technikai kérdés, hogy az állam milyen soron számolja el a nyugdíjkifizetések különböző fajtáit.

Munkanélküli ellátások

Az ilyen címen kifizetésre szánt pénzből pl. a képzésekre (átképzés, szakképzés, felnőttképzés) lehet kevesebbet fordítani és rövid távon szépen fog mutatni a megtakarítás, csak kérdés, hogy ez-e a megoldás. Jelenleg is az az egyik komoly probléma a hazai munkaerőpiacon, hogy nincs szakképzett munkás. Szakképzetlen munkaerőben pedig Kínát vagy Indiát megverni (mind létszámban, mind bérben) piszok nehéz. Ha meg csak annyi történik, hogy másmilyen soron fogja ezt kifizetni az állam – mer'ugye átalakítják a szakképzés rendszerét – akkor összességében semmilyen megtakarítás nem fog keletkezni.

A másik lehetőség, hogy a munkanélküli segély mértékét csökkentik, azaz vagy kevesebb összegű segélyt, vagy kevesebb ideig fizetik, vagy kevesebb embernek fizetnek. Optimális esetben az utóbbi akkor tud megvalósulni, ha vannak munkahelyek, azaz ugyanaz a probléma, mint feljebb. Ha meg egyszerűen csak kevesebbet fognak fizetni, de nem lesz több munkahely, akkor azzal max. az állam számára a megtakarítás illúziója megteremthető, de valójában csak növekedni fognak a súlyos társadalmi problémák az illúzió függönye mögött.

Tömegközlekedés támogatása

Ez nagyjából két céget érint: MÁV és BKV. A MÁV esetében vonalbezárásokról nemigen beszélhetünk, hiszen nemrég nyitottak újra jónéhány szárnyvonalat. Hogy ha ugyannyi km vonalon ugyanannyi vonatot kell közlekedtetni a MÁV-nak, akkor mitől lesz megtakarítás? Ha meg a nyugati tendenciáknak megfelelően néhány (5-8) mérhető távolságú viszonylatra korlátozzuk a MÁV működést, akkor biztos lehetne megtakarítást elérni, de az meg nagyon sok elbocsátást jelentene. Hopp! Megint ugyanannál a problémánál vagyunk: munkahelyteremtés.

A BKV finanszírozásával kapcsolatban én legtöbbször azt hallom/olvasom, hogy a BKV hiányát csak részben okozza a rossz működés, mert hatékonyabb működés esetén is folyamatosan adósságot termelne, mert alulfinanszírozott. Mellesleg, hogyha az állam átveszi a BKV adósságait és még pár tízmilliárddal támogatja is – cserébe tulajdonos lesz benne –, akkor mit is kell itt megtakarításnak elszámolni?

Gyógyszertámogatás

Az elképzelések szerint a gyógyszerkasszába 100 Mrd-dal kevesebbet fognak beletenni, amit jól megtakarít az állam. Node, ez a pénz valakinek a zsebéből hiányozni fog. A képlet egyszerűségének okán, ha csökken a gyógyszerár támogatás, de gyógyszergyártók/forgalmazók/patikusok nem olyan jófejek, hogy ők ugyanennyivel csökkentik a gyógyszerek árait, akkor kinek a zsebéből is fogják kivenni ezt a zsét? Mindezt úgy, hogy közben a bérek a lakosság többségének esetében vagy minimálisan, de csökken, vagy a tavalyi szinten maradnak.

Nomármost a "konkrétumokon" túltekintve... Az eddigi parádés kormányzás elmélete és gyakorlata közötti csekélyke koherenciazavarra tekintettel az alábbiakat feltételezem a Kedves Vezető és szent jobbjának, Matolcsy Vátesz Györgynek februárra ígért mindent megváltó 600-800 Mrd megtakarítási csomagról:

- Megszorítás nem lesz! Ezt a Kedves Veztő WSJ-nek adott interjújával szinte egy időben Szijjártó Petike határozottan megmondta.

- A csomag felét azoknak az intézkedéseknek a felsorolása fogja kitölteni, amit eddig improvizáltak.

- A csomag másik felében olyan intézkedések lesznek felsorolva, amiből kijöhet 800 Mrd megtakarítás. Persze valahogy úgy, mint az 1 millió munkahely teremtés ígéretében: 10 év alatt és azt nem számoljuk bele, hogy közben mennyi szűnik meg.