...avagy a magyarországi bukottak krónikája

Korábban azt gondoltam, hogy az abszurd, mint fogalom, abszolút fogalom, azaz nyelvtanilag ugyan lehet fokozni, mert helyes az abszurd-abszurdabb-legabszurdabb, de valójában értelmetlen, mert ami abszolút az abszolút, ami abszurd az abszurd. Azonban az utóbbi másfél év erős kétségeket teremtett bennem a fenti logikával kapcsolatban. A Kedves Vezető és falkája szinte naponta rácáfolt erre.

Az abszurd kultúra

A Kedves Vezető országlásának a kezdetén már elindult a kultúra "abszurdizálása", amikor a Köztársasági Elnöknek kinevezett udvari bolondja angyalokkal ékesített saját kitüntetést alapít és vazallus szatellitpártja olyan kitüntetések újraélesztését szeretné, amelyet a történelem megítélése alapján is gazemberek kaptak. A folytatásban pedig csak szaporodtak az abszurdabbnál abszurdabb történések: filozófus botrány, a köztévés retusálások, hírhamisítások, külön bejáratú művészeti akadémia, kaotikus operaházi vezetőváltások, József Attila menesztése a Kossuth térről, Új Színházba nyíltan antiszemita vezetőt neveznek ki, stb.

Gondolom mindenki tud még pár abszurd gyöngyszemet felsorolni. Én kettőt emelnék ki.
Az utóbbi időkben sokat tapasztalt abszurditás érzékeinket a lánglelkű MSZMP-s párttitkárságtól a Kedves Vezető fanatikus hívőjévé, elképzeléseinek eszmei interpretátorává váló színházigazgató indíthatta be kicsit, akinek szent küldetése a jogállamiság alapkövének népszerűsítése. A többfokozatú ütemterv abszurd szintjén jelenik meg „az alaptörvény asztala”, abszurdabb szintjén festményekkel illusztrálják a művet, és a legabszurdabb szintű beteljesedés, amikor a Parlamentben spiritualizálódik az alaptörvény. Nem tudom másoknál is megmozdult-e az abszurditásérzékelő, amennyiben a jogot spirituális alapokon kezdjük megtámogatni.

Az egyházügyi törvény története és tartalma sem nélkülözi az abszurd elemeket. Az elfogadott törvény szerint egy-egy egyház létének elismerése a parlament jogköre, azaz ha a Kedves Vezető úgy gondolja, akkor a kétharmados nyája készséggel megszavazza Jézus Krisztus létezését (hisz a Jóisten is fideszes, vagy nem?), ha ellenberger bizonyos tanok nem tetszenek neki, akkor Buddha is derékba kaphatja a méteres kékerest. Asszem ennyit az egyház és az állam szétválasztásáról.

Egy kommentben olvasott véleménynél én sem tudnám jobban összegezni a helyzetet:

Szaros gumicsizmák nyoma látható szerteszét a könyvtárszoba padlózatán. Valószínű, hogy nem olvasnivaló után kutakodtak az elkövetők. Csak birtokba vették azt, ami nekik jár. Mert nekik erre ősi joguk van.

Abszurd oktatás

Boross Péter volt miniszterelnök szerint egyféle történelem tankönyvet kell tanítani 15-20 évig, hogy minden felnövő gyerek azt higgye, amit most ő hisz, mert az az abszolút igazság, de lehet csak egy abszurd igazság. Az efféle egyféle történelem szemlélet az új generációknak a képességét is szeretnék elvenni a szabad gondolkodástól. Együgyű tudatlanságuk bizonyosságával a kritikai/kritikus gondolkodás képességet szándékoznak kiirtani mindenhol, mert a küldetés tudatosság téveszméje táplálja teóriáik tévedhetetlenségét.

A gyerekek torz történelem szemléletének kialakítását kondicionálandó érzelmi manipuláció segítségével be is rögzítik azt, hiszen minden középiskolásnak osztálykiránduláson kell megismerkednie a trianoni békeszerződések előtti nagy Magyarországnak a mai határokon kívül eső területivel. Megértetve minden gyerekkel, hogy azok a területek is Magyarországhoz tartoznak. Járnak nekünk. Ősi jussunk, amit senki nem vehet el tőlünk. Nem mi veszítettük el, hanem elrabolták tőlünk. Nem a jobboldalra különösen jellemző arrogáns, tévedhetetlen ostobaságnak köszönhetjük ezt, hanem a győztes hatalmak hatalmi tobzódásának. Nem bűnösök vagyunk a háborúban, hanem hős úriemberek és szenvedő áldozatok. Nem, ez nem abszurd, hanem ez az abszolút igazság.

Nem lehet nyelvoktatást finanszírozni szakképzési pénzből, sőt az egyetemeken azoknak is lehetővé teszik, hogy megkapják diplomájukat, akik nem tudtak nyelvvizsgát szerezni, miközben a versenyképességet szeretnénk fokozni. Nyelvtudás nélkül!? Azt hiszem lehet az az egyáltalán nem abszurd terv, hogy a világ fog megtanulni magyarul, így nekünk nem is kell más nyelvet tudni.

A felsőoktatási keretszámok meghatározását a Kedves Vezető magához vonta és eltorzult világlátásának megfelelő abszurd számokat sikerült is meghatározni.

A helyzet pontos összefoglalóját a Kedves Vezető falkájának oszlopos tagja adja:

„…a miniszterelnökbe vetett hit legyűrte a szakmai érveket.”

Abszurd jogállam

Nyilvánvaló, hogy a kultúrában és az oktatásban megjelenő abszurd világlátását a Kedves Vezető és nyálcsorgató vazallusai a jogállam területén is kinyilatkoztatják.

A Kedves Vezető és falkája számára a „jog uralma” korlátozó kihívás, mert azt képzelik, hogyha a jog uralkodik, akkor nem ők.

Meg is tettek és tesznek a mai napig mindent, hogy legyőzzék a jogot. Eszközként használják, amivel ahelyett, hogy kordába terelnék emberi gyarlóságukat inkább kiterjeszteni szándékoznak ámokfutásukat.

Az alaptörvény 150 pontos velencei bizottsági kifogásai semmiben nem hatották meg a Kedves Vezetőt és pártkatonáit. Sőt! A sarkalatos törvényekben mindazokat az elemeket eliminálták vagy meggyengítették, amelyek egy demokratikus jogállamot jellemeznek. Kivitelezésükhöz pedig minden pozícióba megbízható pártemberek kerültek. Ennek talán legabszurdabb példája, hogy hazai és nemzetközi jogszabályokat, demokratikus normákat figyelmen kívül hagyva menesztik a főbírót majd helyébe az alkotmányt iPadján felskiccelő pártkatona feleségét nevezik ki, aki a kommunista rendszert meghazudtoló ellenőrizhetetlen hatalom birtokosa lesz. Az abszurd csavar a kommunikációban, hogy a végén még a Kedves Vezető és pártja tartja azt abszurdnak, hogy meg merik kérdőjelezni a döntés nyomán a hatalmi ágak szétválasztását, a bírói függetlenséget.

Az az abszurd napi gyakorlat a jogalkotásban, hogy ha egy szervezet, csoport ellenáll vagy egy probléma felmerül, ami túl azon, hogy jogszabályba ütközik egyszerűen ellenkezik az alapvető emberi normákkal, akkor nem az a probléma megoldása, hogy kompromisszumot keresünk, vagy megváltoztatjuk a működési gyakorlatot, hanem úgy írják át a törvényeket, hogy akkor is a Kedves Vezetőnek legyen igaza, ha nincs.
Ennek szép abszurd példája, amikor az egyébként eunuch AB hoz egy döntést, ami elmeszel valami diktatórikus elképzelést, akkor azonnal beépítik az alaptörvénybe, így aztán az már nem lesz vizsgálható. Persze ezt a gyakorlatot az AB szó nélkül tűri, így nem abszurd feltételezés, hogy az újabb tagokkal együtt a régiek is lojális kiszolgálóivá váltak a Kedves Vezetőnek. Csak gondoljunk a kukába dobott magánnyugdíjpénztárak államosítására.

Másik szép példa, amikor törvénybe foglalták, hogy ha az EU vagy bármely más nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország önként lett tagja, elmeszeli a kormány valamely döntését, akkor nem hibás a kormány, nem felelős semmiért. Fizetni meg a nép fog. Hogy abszurd megoldás-e a törvényhozásba az, hogy beteszünk egy általános feltételt, ami szerint nem is kell megfontoltan jogot alkotni, mert ha nem sikerül, akkor sem történik semmi, hiszen a néppel megfizettetjük a baromságainkat. A bigott hívek szerint nem, biztos nem abszurd. A nép fizet egyébként is. Mi itt a probléma?

Az abszurd non plus ultra, amikor azt a nagyon korrekt gyakorlatot folytatja a törvényhozás, aminek keretében korábban törvénybe foglalták a történelem hamisítást, miszerint Bajnai meghamisította a költségvetés számait. Legutóbb pedig az alkotmány átmeneti törvényei közé sikerült beszúrni, hogy az MSZP felelős az MSZMP bűneiért. Biztos csak a részleteket bogarászó „white” fülűeknek érdekes, hogy mi alapján, hiszen a Kedves Vezető pártjában ugyanannyi bizonyíthatóan volt kommunista pártag van, mint a szoci pártban (ha nem több, de ez abszurd feltételezés). De ez így korrekt. Ha törvényt hozunk, akkor nem kell az állításokat bizonyítani, hiszen ez a törvény. Ki van ez találva.

A választójogi törvényben pedig csak a véletlenek abszurd összjátéka, hogy pont úgy kerültek meghatározására a választókerületi határok, hogy 2002-ben és 2006-ban is a Kedves Vezető és ordas hordája nyert volna. Mint, ahogy véletlenül az sem a többség zsarnokságát hívatott szolgálni, hogy a világon sehol nem létező módon a győztes is kap kompenzációs szavazatot. Ebbe szándékosságot belelátni teljesen abszurd. Ez kérem hungarikum.

Abszurd gazdaság

Na kérem, ha eddig azt gondolta bárki, hogy az abszurditásmérőn már nincs további fokozat, akkor a gazdaságban végrehajtott abszurd voluntarista dúlást már nem is lehet mérni.

Persze a klasszikus populizmust a világért sem hagyta volna kihasználatlanul a Kedves Vezető és falkája, hiszen mennyivel könnyebb azemútnyócévre fogni mindent, mint értelmes gazdaságpolitikával előállni. Szerencsére hamar kiderült, hogy ez kevés lesz, így megírták a Széll Kálmán tervet. Gazdaságpolitikai koncepció így még megtámogatva nem volt, hiszen még teret is nevezetek el róla. De valljuk meg csak ezt az első tervet volt ilyen nehéz megszülni, azóta tervekben az egekig nőttünk:

- Nemzeti Energiastratégia,
- Nemzeti Közlekedési Stratégia,
- Új Széchenyi Terv,
- Széll Kálmán Terv,
- Wekerle Sándor Terv,
- Kecskeméti Terv,
- Mikó Imre Terv,
- Győri Program,
- Rombauer Terv,
- Magyary Terv,
- Semmelweis Terv,
- Nemzeti Munkaterv (csak a műértők kedvéért, annak idején Gömbös Gyula – 1932-1936 Mo. miniszterelnöke – is egy ilyen programot hirdetett meg, amit kritikusai csak „Álmoskönyv” néven emlegettek, rossz nyelvek szerint pedig ez az új ínségmunka 2.0),
- Magyar Növekedési Terv (a tervek terve, amelyben az USA-beli Szilícium Völgyet is terraformáljuk és Szilikon Völgy lesz belőle!).

Nem is csoda, hogy kell egy tervhivatal (persze szigorúan nemzeti) ezt a rengeteg abszurd baromságot koordinálni.

Az IMF-fel, meg az államadóssággal folytatott szabadságharc sikerét jelzi, hogy mindhárom nagy hitelminősítő bóvliba sorolta az országot, amit abszurdabbnál abszurdabb kommunikációval interpretál Selmeczinikus Gabika, vagy Lézer Jani vagy maga a Szent Jobb kéz az arra fogékony birka híveknek. Azonban az IMF-et vagy az EU-t nem igazán hatják meg a belpolitikai demagóg szólamok, így komoly feltételek mellett szándékoznak csak finanszírozni az országot, amelynek súlyától nem zavartatva magát a Kedves Vezető, parlamenti droid seregével, elfogadtatja azokat a törvényeket, amelyek pont ellentétesek mindazzal, amit a pénzükért elvárnának a hitelnyújtók. Sőt! Az abszurd nagyon-nagy terv szerint, ha nem lesz megállapodás, akkor majd eladjuk a MOL részvényt (kb. 150 Mrd Ft mínusszal), elköltjük a megmaradt manyup pénzt, meg az MNB tartalékait. Huh, vazze! Ezen biztos jó sokat gondolkodtak. Persze ez csak az első lépés, ami után már a többi könnyen megy, míg el nem érjük az államcsődöt.

Abszurd jövő

Sokan sokfélét gondolnak arról, hogy mi lesz ennek a sok abszurdnak a következménye.

Itt van mindjárt a Kedves Vezető, akinek nem titkolt szándéka, hogy a következő tíz kormány kezét megkösse. És természetesen minden fideszes droid meg van győződve, hogy a Kedves Vezető fejében ott a bazi nagy terv, ami ha megvalósul, akkor Magyarország lesz a minta. Egyik oldalról negatív értelemben ez már sikerült, hiszen sok helyen negatív példaként mutogatnak ránk, de ahogy a Kedves Vezető ezt magyarázza, valójában csak arról van szó, hogy nem értenek meg bennünket.

Az már más kérdés, hogy a magyar választópolgárok sem értik, hogy mit is csinál a Kedves Vezető (max. egy részük vakon hisz benne, de ők sem értik), hiszen a választások előtt szó nem volt: új alkotmányról, új sarkaltos törvényekről, a magánnyugdíjpénztárak államosításáról, a közmédia pártmédiává alakításáról, stb. Hogy mindez nem szerepel a Kedves Vezető választási programjában? Na igen, nem beszéltek ilyen tervekről, nem is írtak ilyen tervekről, DE gondoltak rá! Hoppá! Vajon nem ezt hívják választási csalásnak? Nem technikai értelemben, hanem tartalmilag. És ha csalással jutott hatalomhoz a Kedves Vezető, akkor legitimnek tekinthető-e uralkodása, törvényei, kinevezettjei?

A gazdasági elemzők, a politológusok azt mondják, hogy 180 fokos fordulat kell ahhoz, hogy rövid úton ne menjen csődbe az ország. Arról fantáziálnak, hogy esetleg a Kedves Vezető lemond, vagy kikényszerítik a lemondását és akkor majd jön valaki a falkájából, átveszi a helyét és végrehajtja a hátra arcot. Ugyan már! Ki? Tessenek mondani egy valakit, aki nem programozott droid módjára támogatja a Kedves Vezető minden elmebeteg ötletét? Van a falkában egyetlen olyan hívő, aki mást mond, vagy tesz mint, amit a Kedves Vezető elvár tőle? Ki lenne az a hiteles személy az akolból, aki ezt képes megvalósítani? Ez a képzelgés gyerekes illúzió. A falka minden tagjának ugyanaz az eltorzult, primitív világlátás a sajátja mint a Kedves Vezetőé, amivel ide jutottunk.

És van még ennél lejjebb. Menni is fogunk még lejjebb. Az IMF-fel csodálkoznék, ha rövid időn belül megállapodnánk, ha egyáltalán szándékában van a Kedves Vezetőnek. A bankbetéteket is megvédi a kormány. Az biztos! Ahogy a manyup pénzeket, nem? Abszurd módon abban lehet reménykedni, hogy a Kedves Vezető elmebetegsége olyan fokon elhatalmasodik rajta, amit már nem lehet titkolni és, hogy viszonylag gyorsan fog merülni a gyorsnaszád, mert akkor elég hamar olyan mélyre kerülünk, hogy sokaknak és kellően erős motivációjuk lesz arra, hogy ezen változtassanak.

Sajnos a megtisztulás, az ébredés kínok között, szenvedések árán fog eljönni. És egyenlőre még távolinak tűnik.