A mai napon a Kedves Vezető ismét megmutatta géniuszi nagyságát, történetesen az OECD közgyűlésen:
„A civilizáció problémáját a miniszterelnök - mint mondta - három tényezőben látja, amelyekre ha nem adnak választ, akkor nincs lehetőség egy hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedési korszakra. E három szerinte az "iszonyatos eladósodottság" - ... -, a munkanélküliség és a népességfogyás problémája. ...”
Azt hiszem, a Kedves Vezető vagy nem tudja mi a civilizáció fogalma, vagy nem érti. Esetleg a kettő együtt.
Az eladósodottság és a munkanélküliség következmény, nem ok. Ezek kezelésével a tüneteket kezeljük nem a valódi problémát. A problémák ennél jóval mélyebb gyökerűek és alapvetően sokkal inkább filozófiai természetűek. Arról nem is beszélve, hogy civilizációnk fizikai szintjén a környezetszennyezés, az erőforrások kimerülése, a klímaváltozás és épphogy a túlnépesedés nem pedig a népességfogyás sokkal komolyabb, alapvetően strukturális probléma. Ezen túl kifejezetten az emberi társadalmakra jellemző probléma a kulturális globalizálódás, az értékválság, stb.
A fenntartható gazdasági növekedésről egy idézet Serge Latouche-tól (A nemnövekedés diszkrét bája):
„Ha valaki azt hiszi, hogy egy véges világban létezhet végtelen növekedés, annak vagy elment az esze, vagy közgazdász.”
És ehhez még azt is mondta:
„Orbán Viktor hangot adott azon véleményének is, hogy rendkívüli károkat okozott az európai kultúrában az a szembeállítás, amely szerint a szakértők elfogulatlanok és okosak, a politikusok pedig elfogultak és buták.”
Mintha éreznék itt némi ellentmondást az első és a második idézet állítása között.
Sebaj! A Kedves Vezető küldetéstudata megnyugtatóan igazolja minden állítását. Vagy ha mégsem, akkor a Nemzeti Együttműködés Rendszerében keresünk olyanokat, akik együttműködnek és igazolják azokat. Hogy hová vezet ez a logika? Mintha olyan déjà vu érzésem lenne. Emléxek még, amikor a Magyar Népköztársaság gyapot nagyhatalmi státuszra tört. Lojális szakértőkből akkor se volt hiány.
Laszt kommentz