A Kedves Vezető szerint tavaly összefogtunk, idén megújultunk, de jövőre egyenesen elrugaszkodunk az Európa válságától, mert úgy hajt bennünket a keleti szél, hogy jövőre akár még +0 is lesz a gazdasági növekedés. Azonban egy dologban időarányosan bizonyosan piszok jól állunk és előre teljesítettük az Európától való elrugaszkodást, ez a jog. Az európai jogtól való elrugaszkodásunk egyik legutóbbi és legszínvonalasabb példája a Kedves Vezető által 6 hónap után teljesen véletlenül épp nemrégiben nyilvánosságra hozott Balsai-jelentés. Idézet:

"Vizsgálatom során felmerült, hogy a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a [...] terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is" - jelenti ki Balsai, aki szerint a 2006. október 23-án Budapesten történtek alkalmasak voltak a lakosság megfélemlítésére, "ugyanis nemcsak a közterületeken jelen lévők, de a tv-nézők tudatában is alappal keletkezhetett reális félelemérzet".

És még az egyszerű embereket vádolják azzal, hogy összeesküvés elméleteket gyártanak, miközben a végletekig objektív Balsai igazságos István a jelentés (2011. március 15-én készült) megalapozásához korábban beterjeszti a jogállamot alapjaiban megkérdőjelező Semmisségi törvényt (2011. március 7-én fogad el a parlament) és jutalmul, a korábban a jelentésben is elismert és a jelentést alátámasztó bírói döntéseket hozó Szívós Máriát a végletekig objektív Balsai igazságos Istvánnal együtt alkotmánybíróvá jelöli a Kedves Vezető, és nyilván a parlamenti falkája meg is választja annak őket (2011. június 27-én). Ezt követően az új alkotmány előkészítésében bohóckodó Salamon László beterjeszti az Alkotmánybíróságról szóló 2/3-os törvényt (2011. október 3.), amelynek eredményeként 12 ügy marad 2012. január 1-el az Ab asztalán a szerény kb. 1600-ból, így többek között szemétbe kerül az a 7 beadvány is, amely a Semmisségi törvény alkotmányellenességének megállapítását kérte, amelyre az Ab sajtófőnöke, Sereg András azt mondta, hogy soron kívül fogják tárgyalni.

Ezzel a kör bezárult.

A jogot eszközként használva bizonyította be a Kedves Vezető és vazallusai, hogy nekik van igazuk. A valóság az, amit a Kedves Vezető kinyilatkoztat.

De vajon milyen idea hozta létre a jogot? Ez lehetett a célja?

Meggyőződésem, hogy a jog emberi gyarlóságunk elleni védelemként jött létre, hogy legyen esélyünk megmenteni magunkat, lelkünket a gyarló gyűlölettől, az öldöklő önkénytől, a fortélyos félelemtől, a haragvó hatalomvágytól, a beteges bírvágytól, az álszent hazugságoktól.

A jog nem fegyver, amelyet ellenségeink legyőzésére kell felhasználni. Sajnálatosan azonban ma kifacsart, abszurd logikával erénynek állítják be, hogy a jogi eszközökkel elrabolják mások megtakarításait és „nyugdíjvédelem” meg „országvédelem” neveket kapják a keresztségben ezek az akciók. De kinek az igazsága ez? A tolvajoké? És hol lesz a vége? A dilettáns gazdaságpolitikát elrejtendő vajon mikor jutunk el odáig, hogy pl. az állam „minden jó szándéka ellenére” rákényszerül a betétesek pénzének védelmére, vagy az MNB-ben „pihenő” 5000 Mrd Ft megvédésére? Az igazság nevében a jog fegyverével kardélre hányunk mindenkit, aki nem tetszik a Kedves Vezetőnek, mert tagadja elmebeteg világlátását?

Elszomorító, hogy a jogállam őrei is milyen könnyen megtéveszthetőek és milyen könnyen megtévednek. A lisztporral fehér gidalábank álcázott patás lábat beengedték a joguralom kapuján, pl. amikor az indoklás nélküli kirúgásokat alkotmányellenességük ellenére még 3 hónapig hatályban hagyták, vagy amikor a manyup pénzek elrablásáról a téma jelentőségét meghazudtoló módon, vagy épp azért, de hallgatva sunnyognak. Mindezt az árulást persze eufémista módon saját magának az Ab elnöke, mint vállalható kompromisszumként magyarázza, hogy megmaradjon a jogállam őreinek szervezete.

De mit is őriznek jelenleg?

„A most kialakult helyzet újdonsága, hogy a demokrácia morális alapjainak kérdése minden korábbinál élesebben lett a közbeszéd fő témája. Ebben a vitában a köztársasági elnöknek kötelessége tisztázó szándékkal megszólalnia.
A demokrácia és az alkotmányos jogállam működése nem korlátozódhat a jogszabályok betartására. Alapvető erkölcsi normák betartása is szükséges. Ezen alapul a politikába és végső soron a demokráciába vetett bizalom.
A felelős döntés lehetőségét veszítik el az állampolgárok, ha a nyilvánosság előtt elhangzó tényállítások, ígéretek, programok nyilvánvalóan nem felelnek meg az igazságnak, a valódi szándékoknak.”

A fentiek 2006-ban hangzottak el Sólyom László Köztársasági Elnök és volt alkotmánybírósági elnök szájából, reagálva az Öszödi Igazmondó szavaira. Vajon van-e a morális piedesztál magaslatain tükör, amitől meg lehetne kérdezni: Tükröm, tükröm mondd meg nékem, ki a világon a morálisan leghitelesebb ember? Vajon az Ab elefántcsont tornyaiba behallatszanak-e a morálnak és a józan észnek elárvult hangjai?

Mit gondolnak hová fog vezetni mindez? Azt tetszenek hinni, mint a Kedves Vezető és Szent Jobbja, hogy hamarosan jön az 1001. éjszaka mesés leosztása, amivel egycsapásra majd visszanyeri az ország összes, általuk eddig arroganciájuk és dilettantizmusuk miatt eljátszott minden megtakarítását? Azt gondolják, hogy a joguralom dogmainak bástyáit lebontva, a jogot fegyverként használva kielégítik a Balsai-jelentés által a legmagasabb szintről felkorbácsolt gyűlöletet, haragot, majd mindez a gyűlölet a Kedves Vezető egyetlen szavára varázsütésszerűen szeretetté változik?

Infantilis illúzió.

Úgy tűnik ismét elkerülhetetlen. Elkerülhetetlen, hogy most is, mint minden megelőző korszakban személyes tapasztalatot szerezzenek az emberek arról, hogy mit is jelent a demokrácia, a joguralom, illetve ennek lebontása és hiánya.
Őszintén remélem, hogy ez a tanulás, tapasztalás sokkal kevésbé lesz fájdalmas, sokkal kevesebb szenvedéssel fog járni, mint ahogy a történelem ezt eddig mutatta.