Néhány információ kiszivárgott a készülő nyelvstratégiáról:
„A nyolcosztályos gimnáziumokban legalább három idegen nyelvet kellene tanítani, és az angol egyeduralmát megtörheti a francia és a spanyol - az [origo] információja szerint többek között ez áll az oktatási államtitkárság készülő nyelvoktatási stratégiájában. A hamarosan a kormány elé kerülő tervezet írná elő azt is, hogy kötelező lenne a nyelvvizsga az egyetemi és főiskolai felvételihez.”
Azért amellett, hogy végtelenül elszomorító mégiscsak a félkegyelműeket simogató félmosolyt csal az ember ábrázatjára, amikor az oktatási államtitkár középszerről beszélve készül előadni a legvadabb nyelvoktatási ámokfutást.
Néhány kérdésem azért lenne ezzel kapcsolatban. Különösen, hogy érzek némi koherenciazavart a kormányzat által eddig hangoztatottakkal szemben.
A nyolcosztályos gimnáziumban a kötelezően (!) oktatott nyelvek száma: 3. Véleményem szerint mielőtt a 4., 5., n-dik nyelvig eljutunk (Tisztára mint a nyugdíjak, nem? Először 13., aztán 14. havi, mostmeg államosítjuk a manyupokat), azért célszerű lenne néhány apró fizikai/biológiai korlátot megvizsgálni. Pl. egy nap 24 órából áll, amiből mondjuk egy általános iskolai gyerek átlagban reméljük 8 órát alszik. Marad 16 óra. Tegyük fel, hogy kikapcsolódik, regenerálódik, a családjával együtt van, esetleg a haverjaival közösséget épít, mert társasjátszanak vagy valami hasonló, fürdik, eszik, iszik, mondjuk mindezt napi 8 órában. Maradt napi 8 óra. Az iskolába el kell jutni, és mondjuk nincs túl távol, de közel sem, azaz 30 perc oda, 30 perc vissza. Marad 7 óra. Az emberi agy csodálatos, de intenzív koncentrációra, megszakítás nélkül, mondjuk legyen képes 30 percre 1 órából, azaz 3,5 óra marad 1 nap. És most minden egyébtől tekintsünk el (pl. vannak ünnepnapok, meg szombat, vasárnap, betegség, stb.)! Tehát a napi 3,5 órába kellene egy 8 osztályos gimnazistának minden más tantárgy mellett 3 idegen nyelvet megtanulnia. Hogyan?
Kíváncsi lennék arra is, hogy a jelenleg aktív dolgozóknak (kb. 3.785.000 fő) hány százalékának munkájához követelmény egyidejűleg 3 nyelv használata/ismerete az anyanyelvén kívül? Csodálkoznék, ha ez 0,001-nél nagyobb szám lenne.
Az oktatni szándékozott kötelező nyelvek angol hegemóniáját az előzetes szerint meg kívánja törni az anyag a francia és a spanyol nyelv oktatásával. Ezt mi indokolja? Sok esetben még azoknál a cégeknél is, akik francia vagy spanyol eredetűek az üzleti kommunikáció nyelve angol. Szinte minden tudás, információ angolul elérhető a világban, sőt nagyon sok esetben kizárólag angolul. Lehet, hogy Rózsikának romantikus vonzódása van a franciához, de ebből országos stratégiát alkotni elég szerénynek tűnik.
A nyelvoktatás nagyon fontos dolog, de itt hatványozottan igaz, hogy a kevesebb több. Ha minden magyar ember a saját anyanyelvén kívül még egy idegen nyelvet képes lenne készség szinten használni (beszélni/írni/olvasni), akkor Mo. versenyképessége kilőne az űrbe. Egyet kellene megtanítani, első körben, de azt jól!
A kimutatások alapján az iskolarendszer még egy nyelv elsajátítására sem képes, hiszen a tanulók többsége különórákra jár nyelvtanárhoz. A nulladik nyelvi év tervezett eltörlése kifejezetten kártékony ötlet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy csak nyelvvizsgával lehet bejutni majd a felsőoktatásba, akkor egyértelműen csökkeni fog a felsőoktatásba bekerülő hallgatók száma. De! Alapvetően nem a középszerűek fognak lemaradni, hanem azok, akiknek a családja nem képes különórát megfizetni a gyereknek. Ezzel pedig tovább szűkítik a szegénységből való kitörés lehetőségét ugyanúgy, mint a közmunkára keresztelt ínségmunkával. Ez csak felgyorsítja a társadalom szétszakadását, a tudatlanság és a szegénység fokozódását. Ez a társadalomszemlélet a „magyar keresztény úriemberek” szemlélete, ahogy azt Márai Sándor megfogalmazta. Elfogadhatatlan.
A közoktatásból kikerülő gyerekek egy jelentős része funkcionális analfabéta. Nem tud még magyarul sem beszélni, helyesen írni, nem érti az olvasott szöveget. Digitális írástudásról már ne is beszéljek, habár Matolcsy Vátesz György szerint semmi szükség informatikai oktatásra (gondolom Ő is abakuszon számolta ki az idei költségvetést azért sikerült ennyire fillérre pontosan). Hogyan képzeljük ezeknek a gyereknek oktatni az idegen nyelvet? Nem a harmadikat, hanem már az elsőnél is komoly gondok vannak.
Egyébként meg a csapból is az folyik, hogy a természettudományos irányultságot kell növelni, mert kevés a mérnök, a fizikus, a kémikus, a matematikus, biológus, stb. Ha ez igaz, akkor nem-e lehet, hogy nem 3. kötelező nyelvet kellene bevezetni, hanem a természettudományos, reál irányultságú tárgyak óraszámát kellene növelni? Több gyakorlati/szemléltető órát tartani?
Amíg ilyen inkoherens, dilettáns oktatáspolitika van az országunkban esélytelen, hogy Mo. kitörjön jelenlegi helyzetéből.
Laszt kommentz