A magán-nyugdíjpénztárak államosításáról minapi Matolcsy Vátesz György bejelentését már sokan kommentálták, de ennek a kommunikációjáról és jövőbeni hatásairól én is megemlékezek pár gondolatban.
Az első kommunikációs gyöngyszem, hogy „nyugdíjmentő törvénycsomag”-ról beszélnek. Azért ehhez is kell egyfajta gerinc, hogy a kendőzetlen államosítást eképp aposztrofáljuk. Hiszen valójában nem a nyugdíjakat kell itt megmenteni, hanem a Kedves Vezető és jobb kezének értelmezhetetlenül zagyva közgazdasági agyszüleményeit. Amit valószínű Szóvivő Petike is érezhetett, mert a magára erőltetett komolyság maszkján át-át tör a hatalomittas őrület vigyorgása. Tisztára, mint akinél elmentek otthonról.
A másik kommunikációs szépség, hogy „megmarad a választás szabadsága”. De, most komolyan! Kiáll Magyarország egyik minisztere a nyilvánosság elé és nyilvánvalóan aljas, álszent, ordas nagy hazugságokat a választás szabadságaként jellemez. Na, ehhez kell a géniuszi képesség és az erkölcsi nagyság. Elképzelem, ahogy a pulpitusra felállva a fejében kavarogó a mérhetetlen sok okosság közepette kitekint egy pillanatra, hogy már megint az ostoba magyar kiméráknak (a birka és a kísérleti nyúl egyesüléséből létrejött új faj) kell elmondja mi az igazság.
A jövőre nézvést pedig ismét csak bizonyságot nyert, hogy a Kedves Vezető az illúzió mestere. Két okból is.
Egyrészt mert az alma (állami nyugdíj) és körte (magánnyugdíj) összehasonlíthatóságának nehézségeit képes volt eltüntetni azzal a huszárvágással, hogy az állami nyugdíjrendszerben is lesz egyéni számla. Halkan azért tegyük hozzá, hogy az államiban lévő nyugdíjszámla mögött azonban nem lesz semmilyen tőkefedezet, hiszen a most államosításra kerülő pénzeket az állam szinte azonnal elkölti. Valójában nem lesz több, mint egy virtuális számsor, egy biankó ígérvény, amelynek beváltásáért a Kedves Vezető végtelenül tökéletes országlása utáni generációknak kell majd felelősséget vállalniuk, helytállniuk. Nem neki.
Másrészt mivel a visszalépéssel 2011-ben átkerül gyakorlatilag minden vagyon, annak elszámolása 2011-ben meg is történik. Szóval 2011 parádés évnek ígérkezik, mert látszólag a közgazdaságtani alapvetéseket meghazudtoló statisztikai számokat lehet majd bemutatni. Hogy mi lesz 2012-ben? Attól tartok a Kedves Vezető is a maja naptár hatása alá került és eszerint él, hiszen 2012-ben úgyis vége a világnak, addig legalább lesz egy jó évünk.
Na szóval a fentiek függvényében asszem kezdem érteni, hogy mit is jelent az alkotmányba belevett „jó erkölcs” fogalma.
Laszt kommentz