A legutóbbi Semjén vazallus Zsolt interjúból az kiderült, hogy Ő mit gondol a magyar állampolgárságról, cserébe viszont az egyébként eddig sem túl tiszta magyar nemzet fogalma még egy fokkal kuszább lett.

„...ha valaki brassói szász felmenőkkel rendelkezik, de kötődik a magyar kultúrához, a magyar nemzethez és valamilyen szinten beszéli a nyelvet, akkor ő ugyanúgy megkaphatja a magyar állampolgárságot, mint azok, akik önmagukat etnikai értelemben vallják magyarnak.”

Habár annyiban tisztult a kép, hogy egyre biztosabb az, hogy a magyar állampolgárságnak és a magyar nemzetiségnek semmi köze egymáshoz (azaz a világon bárki kaphat magyar állampolgárságot, pl. néhány százezer kínai is, szigorúan a pragmatizmus jegyében).

Pedig a Kedves Vezető országlásának kezdete óta mást se csinál, csak mindent „nemzetiesít”, már együttműködni is nemzeti rendszerben kell. Ezzel szemben elsőszámú vazallusa most azt mondja, hogy az államiság két fundamentumának, azaz az állampolgárságnak és a nemzetnek semmi köze egymáshoz. Node, akkor ezek szerint Magyarország nem nemzetállam. Ha pedig nem az, akkor nincs más lehetőség, minthogy területi alapon létezik Magyarország. Imígyen a magyar állam sem több mint ennek a területnek a szuverenitását, az itt élők életkörülményeit biztosítani hívatott adminisztratív/technikai szervezet, amelynek technokrata működési elvei vannak. Jelenleg ennek a szervezetnek a működési szabályozásában a döntéshozók kiválasztása a képviseleti demokrácia szabályai szerint zajlik.

Ebben az esetben azonban a szavazati jog megadása ezzel a működési elvvel semmilyen összhangban nincs. Kizárólag pártpolitikai önérdeket szolgál érzelmi demagógiába burkolva.

Attól tartok ezt a helyzetet sok anyaországi magyar is felismeri. Ha pedig felismerik, akkor lehet megváltozik a hozzáállásuk azok felé, akik leegyszerűsítve a helyzetet: szavaznak, de döntésük következményeit nem kell viselniük. Eképpen pedig eddigi munkásságát - azaz szent küldetését - példaszerűen beteljesíti a Kedves Vezető, hiszen állami/törvényi szintre emeli a turáni átkot.

A szavazati jog megadásának még egy nagyon fontos következménye lesz. Ha egyszer ezt megadta Magyarország pillanatnyi, tünékeny pártpolitikai érdekek miatt, akkor ha bárki olyan kerül döntéshozói pozícióba, aki a racionális és logikus gondolkodás mentén felismeri ennek a helyzetnek az ellentmondását és megszüntetné ezt a lehetőséget, akkor annak esélye sem lesz erre. Azaz, ha ezt egyszer megengedjük, akkor visszavonni gyakorlatilag már soha többé nem lehet.