A mai napon megtudtuk, hogy a szőke szépség után a Kedves Vezető hogyan értékeli a manyupok államosítását...
"Nem akarok vitázni, ez a vita eldőlt. Kár olyan benyomást kelteni, hogy ez megváltoztatható lenne, a magyar nyugdíjrendszer kétpilléres lesz."
Na kérem. Végre a Kedves Vezető eloszlatta a kételyeket, hogy mit ért a Nemzeti Együttműködés Rendszerén.
"Nem érdemes abban bízni, hogy az Alkotmánybíróság megváltoztatja az új rendszert, ezt nemcsak az alkotmányjoghoz konyító, hanem az új alkotmány megalkotásában részt vevő emberként is mondom."
El kell ismernem én nem konyítok az alkotmányhoz, mégcsak jogvégzett ember sem vagyok. Én csak egy dolgot tudok: jelen szabályozás szerint a munkáltatóm a munkabérem után ugyanúgy 24 % nyugdíjbefizetést teljesít úgy, hogy mások ezért nyugdíjra lesznek jogosultak, én pedig nem. Ha ez igazságos és ezt a Kedves Vezető által írt alkotmány szentesíti, akkor igazából tényleg semmi jelentősége a joguralomnak, vagy jogállamiságnak. Nem több, mint színjáték. Az Ab-nek sincs semmi létjogosultsága. Egyszerűen a Kedves Vezető kegyelméből fogunk létezni.
"Azok fognak jobban járni, akik a szolidaritásalapú rendszerben vannak."
A Kedves Vezetőnek üzenem, hogy szolidáris jelenleg én vagyok leginkább, aki a manyupban maradtam, mert úgy fizetek 24 %-ot, hogy nem kapok érte semmit! A szolidaritás fogalmát kicsit tisztába kellene tenni! Az én értelmezésemben a szolidaritás alapvetően az önkéntességen alapul, nem a kényszeren.
"Ez a három százalék arra elég, hogy azt tudjuk mondani, hogy volt választási lehetőség. A 100 százalék nekem is gyanús lett volna."
A Kedves Vezetőnek ezúton is jelezném, hogy én az a fajta magyar ember vagyok, aki viszonylag sokáig jámboran tűri, hogy küldetéstudatos együgyűek osszák neki az észt. De a cinikusságának ezek a magaslatai igencsak gyorsan emésztik a türelmet.
Laszt kommentz