Subnormalia, azaz Doktorland

A minap fővárosunk főpolgármestere azzal a fönséges ötlettel állt elő, hogy ugyan vonják már vissza a fővárosi díszpolgári címet olyanoktól, akiknek korábban megadta, de véleménye szerint ma már érdemtelenek rá. Korábban meg az volt a nagy ötlet, hogy legyen Budapesten Elvis tér. Amellett, hogy nincs ezekkel a dolgokkal bajom az jutott eszembe, hogy most tényleg ez a legfontosabb? Tényleg ezzel kell mindenekelőtt foglalkozni, mer egyébként az összes többi probléma már megoldva? Aztán az sejlett fel bennem, hogy a főpolgármester egyszerűen csak jó mintakövető. Követi Kedves Vezetőjének és elv társainak mintáit. Pótcselekszik. Az utóbbi tíz hónap bőséges példát szolgáltat ehhez.

A minap megkaptuk a Kedves Vezetőtől 1848 évértékelőjét. Nyilván a múltra való emlékezés közepette bizonyos fokig szükségszerű a jelennel való párhuzam. Megkaptuk ezt is. Sajnos ismét tetten érhető a kettős beszéd. Nyilván megvannak az okai, amelyek folyamatosan kiváltják ezt a kényszert a Kedves Vezetőnél. De most nem is az okokkal szeretnék foglalkozni, hanem a kettős beszéd hatásaival, következményeivel.

1., Lehet a kettős beszédet kommunikációs technikának tekinteni, de folyamatosan és lényegesen nem lehet eltérni a valóságtól, mert nagyon fájdalmas lesz, amikor az illúzió szertefoszlik, és a valóság visszaüt.

2., Ha folyamatosan és lényegesen eltérő dolgokat mondunk különböző beszédekben, akkor egy idő után nemigen fogjuk tudni, hogy éppen melyik beszéd az igazi (persze lehet, hogy a Kedves Vezető is rég elvesztette a fonalat már).

A minap Japánban nagyon súlyos földrengés és azt követő cunami pusztított. Megannyi tragédia. Borzalmas.

Sajnos a katasztrófa azonnali pusztításán túl mind térben, mind időben a hatásai tovaterjednek. Nyilván ma még pontos becslést nemigen lehet adni arról, hogy milyen hatásai lesznek Japánra az eseményeknek. Ami azonban biztos, hogy Japán ma a világ egyik legjobban eladósodott országa (kb. 200 %-a GDP-nek), amivel kapcsolatban nem csak az IMF, hanem saját gazdasági szakemberei is figyelmeztetnek. Ráadásul az idei GDP arányos hiányt is eleve 10 %-osra tervezték a katasztrófa előtt.

Megkaptuk a Kedves Vezető alkotmánytervezetét. Az eleje ütősre sikeredett az biztos. Sokaknál kiütötte a biztosítékot. A teljesség igénye nélkül csak néhány dolog, ami nekem nem tetszett, amivel nem tudok azonosulni, mindegy, hogy ez sérti-e a Kedves Vezetőt vagy elv társait. (Annyi különbséggel, hogy én nem akarom senki másra rákényszeríteni a saját világlátásomat.)

A minap hozzám is megérkezett a nemzeti levél, amiben a nemzet Kedves Vezetőjének alkotmányához lehetne 12 nagyon komoly nemzeti dilemmát megragadó kérdésben x-elni és a végén még javaslatot is lehet írni.

Ezúton ragadnám meg az alkalmat, hogy éljek a javaslattétel lehetőségével.

Ma a Kedves Vezető Szent Jobbja és Helyettese által kinyilatkoztatta a korábban beharangozott tutit, amitől megtáltosodik a honi gazdaság, ami páratlansága okán hamarosan tankönyvi példa lesz. Széll Kálmán Tervnek hívják.

Nohát, tankönyvi példa lehet, hogy lesz belőle, csak nem biztos azzal az előjellel, amivel gondolják.

Mit tudtunk ma meg?

A minap Kopp Máriával készült interjú „Új társadalmi kiegyezést!” címmel. Az interjúban a következőt nyilatkozza:

 „(KM) - ….. Más dolog, hogy keményen bírálta (Heller Ágnes – szerk.) Orbán Viktort, nem titkolta ellenszenvét a Fidesz iránt. Ez szíve joga. Azzal viszont neki is számolnia kellett, hogy szavaival megsérti azokat, akik bíznak Orbánban, és a miniszterelnöktől várják, hogy az ország jó irányba haladjon. És lehet, hogy ezek a megbántott emberek most vissza akarnak vágni sérelmeikért.

(168 óra) - Arra céloz: ha a liberális filozófusok nem kritizálnák Orbánt, most nem folyna ellenük lejárató kampány? ………

(KM) – Csak egy pszichológiai folyamatot próbálok megmagyarázni. Éppen Heller Ágnes műveiből tanultam ezt: legfőbb emberi értékünk az erények gyakorlása. Jó szándékot kell feltételeznünk egymásról, még akkor is, ha nem egyezik a véleményünk. Ha a megelőlegezett bizalom elvész, mérhetetlenül leromlanak a kapcsolatok, eszkalálódnak a konfliktusok. Ám azt értelmetlen keresgélni: ki kezdte a támadást, ki „ütött” először. Úgy is mindenki a másikra mutogat majd és így a vagdalkozásnak sosem lesz vége. Az ellenségkép gyártása tönkreteheti privát és közéletünket. ……..”

Namost. Kopp Mária véleménye fontos. Én is óhajtom a kiegyezést.

DE...

Tévedés azt gondolni, hogy a diktatúra vagy az autokrácia jogállami keretek között lehetséges, hiszen fizimiskára lehet, hogy úgy fog kinézni, de lényegét tekintve már semmi köze hozzá. Valahogy olyan ez mint a manyup pénzek lenyúlása: akárcsak az 1950-es években Rákosi (a Kedves Vezető évértékelőjével való áthallás csak a véletlen műve) „önkéntesnek” nevezte a kulákok belépését a TSZ-be, most a Kedves Vezető propagandája is „önkéntesnek” nevezi az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést, holott akkor is nyilvánvaló volt és most is az, hogy a magántulajdon jogi eszközökkel kikényszerített államosításáról van szó. 

Nyilván az Alkotmánybíróság (Ab) tagjai is ismerik Friedrich August von Hayek Az egyéni szabadság biztosítékai c. írását (in: Joguralom és jogállam. Budapest, 1995.), amiben a következőt mondja...

„A joguralom természetesen maradéktalan jogszerűséget feltételez, ez azonban nem elég hozzá: ha egy törvény korlátlan hatalmat adna a kormányzatnak, hogy azt tegyen, amit csak akar, úgy minden intézkedése jogszerű lehetne, de semmiképpen sem tartozna a jog uralma alá.”

A minap Szájer József azzal állt elő, hogy megkérdezné a népet az új alkotmánnyal kapcsolatban. A bejelentéshez Szili Katalin adta a díszletet, aki a jelen ciklusban a Parlamentbe való bejutása és független képviselővé manőverezésének morálisan érdekes útvonalával hívta fel eddig magára a figyelmet. Ilyen formán pedig vele megpróbálni hitelesíteni a Kedves Vezető alkotmányát kérdőjeles. Szili bevétele a „nemzeti” (na, ezt a fogalmat is sikerült teljesen leamortizálni) alkotmányozó konzultációs testületbe, annak inkább csak színházi jellegét igazolja. 

A minap Doktor Kottász a mandiner blogon értekezett a határon túliak választójogáról. Az üggyel kapcsolatban eddig elhangzott néhány érvet vitatott. Én is felvennék párat a listára.

A Magyar Köztársaság területén jelenleg érvényes működési rend szerint képviseleti demokrácia van. Ez azt jelenti, hogy a választópolgár a képviselő javára eredendő jogairól mond le, megbízza őt azzal, hogy a nevében, az általa birtokolt jogait (népszuverenitás – minden hatalom a népé) képviselje a parlamentben és a képviselővé választás aktusával el is fogadja, hogy a képviselők által hozott szabályok rá is vonatkoznak. Kérdés: Képes-e a magyarországi országgyűlés olyan jogszabályt alkotni, amely más ország területén is érvényes?